A hagyományokhoz híven 1990 óta minden évben a Kézdiszék is a város főterén ünnepi felvonulással emlékezik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára. Jelen vannak a falvak lakói élükön a polgármesterekkel, a hagyományőrzők, a lovashuszárok. És mi is, az abonyi Kinizsi Pál Gimnázium tanulói. Tóth Zoli viszi az iskolazászlót.

Március 15-én első programként meghívást kaptunk testvériskolánk, a Kézdivásárhelyi Református Gimnázium ünnepi istentiszteletére. A templomi környezet igazán ünnepivé, emelkedetté tette a hangulatot.

Itt öntötte Gábor Áron az első ágyúit a szabadságharc alatt.

A tisztelet jelképei sorakoznak a nyergestetői csata helyszínén. Itt 1849. augusztus 1-én Gál Sándor tábornok Tuzson János alezredes vezetése alatt 200 honvédjére bízta a szoros védelmét. A székelyek élet-halál harcot vívtak az osztrák és orosz csapatokból álló ellenséges hadsereg ellen. A kisszámú székely hadsereg önfeláldozó küzdelme ellenére szenvedett vereséget s csak azért, mivel egy kászoni származású ember elárulta őket. Nagyon sokan vesztették életüket ekkor a székely harcosok közül.

Még befagyva alussza téli álmát a Szent Anna tó, nem úgy, mint a medvék, amelyek már előbújtak barlangjukból. Szerencsére csak hallottuk, hogy már megjelentek az idén, és nem jött velünk egy sem szembe az úton.

Második nap végén a Szent Anna tóhoz mentünk el, ahol a helyiek szerint nagyon sok medve van, de mi sajnos nem találkoztunk egyel sem. Az utolsó másfél kilométert gyalog kellett megtennünk. A tó be volt fagyva, inkább egy havas tájra hasonlított, mintsem egy tóra. Mindenki számára meglepő volt március közepén az ilyen idő.  

Kisbacon Benedek Elek házáról híres, na és az itt sütött kenyérről és sok más finomságról, melyeket mi is megkóstolhattunk. Juhtúró, padlizsánkrém, különféle szalámik, kolbászok, szalonna, lekvárok, sajtok vártak bennünket a terített asztalon.

Nagyszalontán Arany János szülőháza - még hivatalosan nem is nyitották meg a felújítás után, de mi azért bemehettünk. A képen látszik annak az eperfának az unokája, amelyik "feketén bólingat" a Családi kör című versben. 

Csodás érzés volt hallgatni Benedek Elek ma is élő dédunokájától, Szabó Rékától az  Elek apó életéről szóló történeteket. A meseíró és mesegyűjtő számtalan meséjével gazdagítja a gyermekeket.